01. Történelmi háttér

Már 1923-ban megpróbált Jean Claude de Valliere egy kis franciaországi istállóban olyan szerszámot kifejleszteni, amivel vékony acéllemezekbe a hagyományos fúrás helyett súrlódási hő segítségével lehetett volna furatot készíteni.
Bár sok kísérlet után sikeresnek bizonyult ötlete, mégis ipari hasznosításra nem került sor, mivel:
– még nem állt rendelkezésre keményfém alapanyag
– a szerszámok helyes geometriája még nem volt ismeretes
– kemény anyagok megmunkálásához még nem álltak rendelkezésre gyémánt csiszolókorongok
– még nem léteztek gépek, amelyek az időközben kifejlesztett komplikált profilt meg tudták volna csiszolni.

Még 60 évig tartott, amíg ezek a gondok megoldásra kerültek és a folyatófúrás széles tartományban sikeresen alkalmazható lett.