A folyatófúrás folyamatának következő leírásakor egy alapesetet írunk le. A folyatófúró súrlódó része kúpos. Ez a kúp hengeres részbe megy át. A kúpos és a hengeres rész együtt képezik a munkaterületet. A szerszám nyakrésszel folytatódik, ami a szigetelő gyűrű formázásában segít majd a szerszám szára, amivel azt egy befogó patronba lehet erősíteni (ld. ábra 2a). Mind a kúpos, mind a hengeres rész keresztmetszete poligón formát mutat, aminek a folyatófúrás folyamatában igen fontos szerepe van (Ld. ábra 2b). A folyatófúró alapanyagául szolgáló fém, külön ezen eljárásra kifejlesztett nagy rátét ellenállású és hőmérsékleti ingadozásokat bíró keményfém.

3.1 A kezdeti szakasz

A folyamat megkezdéséhez viszonylag magas fordulatszámra és előtolásra van szükség ahhoz, hogy a szerszám és a munkadarab között a szükséges súrlódási hő létrejöjjön. Az előtolási erő (Fax) addig növekszik, amíg a szerszám csúcsa át nem szúrja az anyagot (Ld. ábra 3a-c).

3.2 Az anyagfolyás

A kiszorított anyag kezdetben az előtolás irányával ellentétesen halad. Csak amikor a szerszám csúcsa keresztül hatol az anyagon, akkor folyik a folyatófúrás folyamatának irányába. Az előtolási erő (Fax) lassan csökken, miközben az előtolás sebessége nő (Ld. ábra 3d-f).

3.3 A formázás szakasza

A teljes munkarész áthatolt az anyagon. Az előtolási erő (Fax) a nullához közelít. A folyatófúró nyaka az előtolás irányával ellentétesen folyt anyagot szigetelő gyűrű formájúvá formázza (Ld. ábra 3g). Az így megformált folyatott hüvely végleges hossza és geometriai formája a választott magfurat nagyságától és a szerszám kúpos és hengeres részének egymáshoz viszonyított arányától függ.